Reggel,az ébresztő órám zenéjére ébredtem fel. A telefonom a párnám alatt volt,így hát gyorsan előkotorásztam,és csukott szemmel kinyomtam. Majd,vissza zuhantam a párnára. Utálok 6 kor kelni,na jó igazából 6 kor van felhúzva az ébresztő,de mindig félkor kelek fel. DE ez a nap azt hiszem más lesz,mivel egy kíváncsi természet vagyok,így most ki kell hogy kelljek az ágyamból. De nem akarok. Végül is ha most fel kelet,a sminkelésre és a ruha választásra is el megy egy fél óra. Meg utána még el megyek kávét venni,te jó ég. Inkább ki kelek... Mikor megnéztem az az órát már negyed 7 volt. Ah... így el ment az idő? Nagy nehezen,le dobtam magamról a takarómat,megborzongtam ugyanis a szobába hideg volt. Ősz van. Az ablakhoz sétáltam,majd kinéztem rajta. A fáknak a sárguló levelei hullottak a földre. A szél enyhén fújt,és a nap pedig ott bujkált valahol a horizonton. Imádtam az Őszt,valahogy ez a hangulat számomra nyugtató volt. Habár nem a suli a kedvencem,de jó találkozni a barátaimmal. Igazából,vannak ellenségeim,és mindig is voltak,szerintem mindenkinek vannak. A legnagyobb ellenségeim azok a lányok akik csak azt tudják hogyan basszanak ki másokkal,vagy esetleg hogyan nézzék le őket. És a legfontosabb,csak a pasik érdeklik őket. Minden fiút aki szemük elé kerül letámadják. Valahogy nekem nem jön be ez a fajta stílus. Már bocsánat,de én szerintem ez pofátlanság. Magukat is meg kéne nézniük,mielőtt valaki felett ítélkeznek. Nos,nekem van sok barátom,és én úgy hiszem hogy a fiú lány barátság igen is létezik. Mint például Én és Kris. Imádom őt,és ő a legjobb barátom. Soha sem gondoltam "úgy" rá. Helyes pasi,meg minden de nekem nem jönnek be a legjobb fiúbarátaim. Szerintem ő sem gondol rám sehogy máshogy ,csak mint legjobb barát. Igaz hogy neki van sok fiú barátja,és van közülük akiket utálok,vagy is irritál a közellétük,szóval inkább a barátnőmmel vagyok ilyenkor. Abba a fiú csapatban,csak páran normálisak velem,a többieket meg utálom,és mi több most jött egy "új" fiú vagy is ,náluk nem új fiú csak az a rossz fiú,aki minden rosszba mindig belekeveredik,és ezért nem volt suli kezdésnél. Régebben is ő volt a féle "banda vezér" vagy nem is tudom minek lehetne ezt nevezni. Én nem értek az illyes fajta dolgokhoz,ezek nem az én terepeim. Igazából,én mostanában csak a rajzolással töltöm az időmet,ugyan is rajzszakos vagyok. Imádok rajzolni. Ez először egy hobbinak kezdődött,majd egyre jobb és jobb rajzok születtek. Míg végül itt kötöttem ki. És azt hiszem életem árán sem adnám fel a rajzolást. Igazából,régebben a volt osztály társam is ezt mondtam,de mikor terhes lett minden megváltozott. És mikor megszült,azt mondta hogy mindennél fontosabb neki a gyereke mint a rajz. Soha az életbe nem értettem meg. De hisz ez rajz! Ha velem történne hasonló, - ami ugyebár nem fog - nekem akkor is a rajz lenne az életem. De hát 19 évesen hova szüljek én gyereket? Maximum,anyámnak le passzolnám,vagy kitudja,én meg mennék az utamra. Fogalmam sincs,de minek foglalkozom én ezzel,mikor fontosabb dolgom is akad,mint sem más hogy felöltözzek,és rendbe szedjem magamat.
A szekrényemhez sétáltam,majd ki vettem belőle a mai ruhámat,ami nem másból állt mint egy fekete harisnyából,egy szürke ruhából,egy kabátból - mert hát ősz van,és fázom - és egy fekete magassarkú cipő. Igazából,fogalmam sem volt hogy miért is hordom én ezeket,nem szeretem őket. Én inkább a laposakért rajongok.
A fürdőbe siettem,majd alaposan megmosakodtam,és fogat mostam. A smink "készletem" a a tükrös szekrényben lapul meg,a szemceruzákat és a többi ilyesmi dolgot egy kis pohárba teszem,és az alapozót pedig a polcon hagyom,hisz simán el férnek. A szemceruzát ki vettem a pohárból,majd alaposan végig húztam a szemem alját,a szemhéjtussal,ugyan ez volt a dolgom. Miután végeztem,ki mentem a szobából,majd össze szedtem a könyveimet,a telefonomat,és egyéb dolgaimat. A táskámat felkapva,rohantam ki az udvarra. Majd sétáltam egészen a campus-ig. A lépcsőkön már néhány ember a könyveit forgatta a kezeiben,vagy csak kávézott a barátaival. A lépcsőn haladtam fel egészen a főbejáratig,ahol volt egy kis patka,oda ültem le és vártam Krist. Ilyenkor szokott jönni Ő is. Amint megláttam,szürke szövetkabátját,azonnal felugrottam a helyemről,de azt hiszem meg bántam. Egy nem kívánt személyt láttam. Barna fürtjei mindenhol kitünénnek a tömegben,bárhol fel ismerném őt. Ahogy közelebb jöttek,láttam messziről virító zöld szemeit,egyszerűen csodás volt. De akkor is utáltam őt. Egy fekete póló és egy bőrdzseki takarta izmos testét,és egy fekete cső nadrággal,fedte lábait. Akaratom ellenére is bele haraptam ajkaimba,eszméletlenül jó pasi. De akkor is utálom őt. Észre vette hogy bámulom,és egy csábos mosolyt villantott felém. Basszus,felém jön. Fuss Tay,fuss... Amint pár lépésre voltak tőlem,el kezdtem futni a a főbejáratig. Te jó ég,ez tök ciki...
P.S.: Heeey!! :D So.. Itt is lenne a az első fejezet komik jöhetnek,és örülnék is nekik *-----------*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése